Valaki egyszer nekem is mondhatná hogy mindennél jobban szeret.

 'mosollyal az arcomon beintek a világnak' : )

Eddig nem értettem azokat az embereket,akik a buszra utolsóként szállnak fel,mert lent van valaki,aki nem engedi,nem akarja,hogy felszálljon,mert szereti,és hiányzik neki.Mindig is arra vágytam,hogy legyen valaki aki engem sem enged fel a buszra,magához ölel,és a fülembe súgja halkan,hogy siess haza,már hiányzol..

Ilyen nagy fájdalmat még soha senki sem okozott,talán azért,mert soha senkinek nem adtam rá esélyt,h megtehesse ezt velem...

Kifényesítheted cipőd, viselhetsz öltönyt,
Fésülheted a hajad, és lehetsz nagyon csinos,
Elrejtheted arcod egy mosoly mögött.
Csak egy dolgot nem titkolhatsz el: Azt, amikor belül összeroppansz.

Akkor meg fogod tudni, ha már nincs veled, hogy mi lehetett volna, ha szebben szereted.

Félek. Rettenetesen félek, de nem mutatom a világnak csak a nyugodt, mosolygós arcomat.

Hogy miért? Nem akarom hogy gyengének lássanak. Erősnek kell lennem !

nyitnom kellett egy új blogot ahova le tudom írni mit érzek, mire gondolok, stb. : )