2011. december 28., szerda

Jössz te, nem is jössz, hanem mész. Úgy mentél el, itt se voltál. VIP passzoktól nehéz életemből kicsekkoltál.
Arcod foszló koktélcseri a feledés nehéz vizében, S bár feljön a tetejére, a tudat mélyén múltam ott él:
szép emlékek cseresznyéje alatt a fanyarú koktél '

2011. december 27., kedd

'Miért nem kérdezed meg tőle?' - mondják jogosan.. És igazuk van talán meg kellene kérdeznem tőle, de talán félek hallani a választ. Félek, hogy nem azt fogom hallani, amit szeretnék és végleg elveszítem őt . . ezt pedig nem akarom : ( 
"Valakinek a szerelmei... de ezt a valakit nem nevezzük meg
Jössz Te, s nem tudok vigyázni
Szívem zártkörű VIP,
s erre jössz Te, éves passzal
Jössz Te, szexin, készakarva;
szemed két mélyhűtött lándzsa.
Úgy sétálsz, mint kés a vajba,
befelé e lelki lounge-ba.
Csak még egyszer lennél enyém,
nem kellene más egyéb. ."

2011. december 26., hétfő



Attól hogy egyedülálló vagyok, nem biztos hogy a szívem is szabad . .  /saját/
Nem vagyok modell, nem tudok énekelni de még a rajzhoz is ügyetlen vagyok. De tudok valamit amiben tökéletes vagyok...abban ,hogy szeresselek.

2011. december 25., vasárnap

Nem az, hogy mit érzek irántad; hanem az, hogy mit nem érzek más iránt, de irántad igen.
Csak próbáltam időt adni neked, hogy hiányolhass. Hogy rájöjj, szükséged van rám. Játszottam az elérhetetlent, csak hogy utánam rohanj, fogd meg a kezem, és azt mondd: tévedtem! Te vagy az a lány, akire vártam! Soha nem lett volna szabad elengedni...csak próbáltam időt adni neked, hogy hiányolhass.
Mert szeretni nehéz. Ha szeretsz, az nem jelenti azt, hogy téged is szeretnek, pedig szeretve lenni jó és még jobb, ha ezt a tudomásunkra is hozzák. Eltelhetnek évek úgy, hogy becsapod az agyad, de attól még nem lesz igaz, amit hiszel. Az első dolog, amit megtanultam, hogy nem az az igazán fontos, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem az, hogy milyen nagyot tud felelni a szív. Tud akkorát, hogy saját magad is megdöbbensz rajta.
Akárhányszor azon agyalok, hogy milyen lenne, ha szeretnél, ok nélkül elmosolyodom. Aztán eszembe jutnak az okok, hogy miért nem szabadna mosolyognom.
Amikor lefekszünk valakivel, megengedjük neki, hogy ne csak a testünkkel, hanem az egész személyiségünkkel egyesüljön. Ilyenkor az élet tiszta erői kommunikálnak egymással, tőlünk függetlenül – és akkor nem tudjuk elrejteni, hogy kik vagyunk. Nem számít, hogy milyen képünk van önmagunkról. Nem számítanak az álarcok, a kész válaszok, a tetszetős mentségek. A szexben nehéz becsapni a másikat – mert abban mindenki olyannak mutatkozik, amilyen valójában.
Ezt küldeném annak a kedves idegennek, aki nemrég bemásolta az egyik bejegyzésem egy ismerősömnek : Örülök, hogy rólam beszélsz. Legalább valami értelmes téma is elhagyja a szádat ; ) puszi :D
Nem vagy szerelmes belém. Köszönöm, hogy leülsz mellém, és hogy meghallgatsz. Köszönöm, hogy beszélsz hozzám, köszönöm a mosolyod. Köszönöm, hogy időt szánsz rám, élvezem a pillanatot. Együtt nem vagyunk magányosak, miden rendben lesz már. Mi leszünk a legboldogabb nem szerelmes pár.

2011. december 23., péntek

Ő a részem. Nélküle üres az ágy, ízetlen az étel, unalmas a film. Tudok mással nevetni, mással enni, mással szeretkezni, de vele vagyok otthon, bárhol is legyünk a világban. Belém égett az arca, vele vagyok egész. Hozzá vagyok kötve, valami láthatatlan szállal, jó erősen. És bár ő megkíván, megosztja velem a gondolatait, az ételét, a pénzét, tudja, hogy elviselem balgaságait, mégis megtagad. Én ebbe belehalok.Meg akarom érteni a szerelmet. 

2011. december 13., kedd



- Mondd, miért olyanhoz vonzódom, akiről tudom, hogy nem jó?
- Erre éppenséggel tudom a választ. Mert reméled, hogy tévedsz; mindig, amikor olyat csinál, ami nem jó, egyszerűen nem veszel róla tudomást és minden alkalommal, amikor meglep és jó hozzád, akkor meggyőzöd magad arról, hogy tévedsz, amikor azt gondolod, hogy nem hozzád való. 
Én csak egy átlagos lány vagyok, néha lusta vagyok és unatkozok és félek, és úgy érzem, mintha nem vennének észre. Boldognak érzem magam, aztán bolondnak, szívatom magam a saját szavaimmal, ígéretet teszek és vannak álmaim és csak hinni szeretnék. Bármi megtörténhet ebben a világban, egy átlagos lányért, mint te, mint én.

rólam

Ma mentál higiénéből azt tanultuk, hogy jó hogyha beteszel magadnak egy kis nyugtató zenét és kiírod magadból ami épp nyomja a lelked. . Betettem egy szép zenét és hát akkor leírom ( : 
Vannak emberek, akik jobbnak érzik magukat a többinél és én képtelen vagyok felfogni, hogy miért? 
Akiknek talán jó érzés, hogy másoknak fájdalmat okozhat és másokat megbánthat.
Nem értem miért jó ez. Miért kell folyton egymást bántani? Mi jogod van ahhoz, hogy mást lenézz, mást bírálj ? Amíg nem érzed, amit ő érez nem tudhatod milyen neki. 
Velem az a baj, hogy nem tudom úgy kezelni a dolgokat, mint egyes emberek, hogy leszarom... ahhoz túl sok érzés van bennem.
A másik, rossz kicsit egyedül... magányosnak érzem magam, én mindig próbálok mindent megtenni a másikért azt helyezem előtérbe, hogy a másiknak hogy jobb és nem kérek érte semmit. Én csak azt szeretném, ha szeretnének, csak annyit kérek hogy szeressen tiszta szívből az akit én is szeretek, semmi mást. De eddig ez nem ment soha, talán nem kéne ilyennek lennem.. most már belátom a hibáim, persze nem lehetek én se tökéletes és aki ismer tudja hogy mennyire nem vagyok megelégedve magammal. Lényegtelen.. De most már tudom hogy azt is szem előtt kell tartanom, hogy NEKEM mi jó, végre nem csak a mások érzéseit nézem egy kapcsolatban. Mindig féltem elmondani a véleményem, mert féltem hogy elveszíthetem azt akit szeretek.. és ez nem csak kapcsolatban, hanem barátságban volt így. De már más vagyok, változtam és igen is ki fogom mondani mindenkinek amit érzek akkor is ha ez valakinek nem tetszik és megkockáztatom, hogy elveszítem azt a valakit. De úgy vagyok vele, ha igazán érdeklem akkor a saját véleményem miatt nem fog elhagyni.
Hát ennyit tudtam írni most..
és ami még fontos: I Love My Friends , I Love My Family (még ha nem is mindig így tűnik) , és szeretnék szerelmes lenni :) De most nem fogok senkit keresni, majd rám talál a szerelem ha úgy hozza a sors, addig is meg vagyok egyedül. 
 xoxo

2011. december 3., szombat

A zene meg a szerelem, ami könnyíthet a szívemen...
A kegyetlenség az, amikor közel enged valaki, majd eltaszít. Amikor megmutatja neked, milyen jó is lehetne, aztán újra ellök, te pedig ott maradsz összetörve a porban, teljesen kiszolgáltatva neki. Neki, aki szeret. De nem szeret annyira, hogy igazán az élete részévé válhass.