Vannak emberek, akik jobbnak érzik magukat a többinél és én képtelen vagyok felfogni, hogy miért?
Akiknek talán jó érzés, hogy másoknak fájdalmat okozhat és másokat megbánthat.
Nem értem miért jó ez. Miért kell folyton egymást bántani? Mi jogod van ahhoz, hogy mást lenézz, mást bírálj ? Amíg nem érzed, amit ő érez nem tudhatod milyen neki.
Velem az a baj, hogy nem tudom úgy kezelni a dolgokat, mint egyes emberek, hogy leszarom... ahhoz túl sok érzés van bennem.
A másik, rossz kicsit egyedül... magányosnak érzem magam, én mindig próbálok mindent megtenni a másikért azt helyezem előtérbe, hogy a másiknak hogy jobb és nem kérek érte semmit. Én csak azt szeretném, ha szeretnének, csak annyit kérek hogy szeressen tiszta szívből az akit én is szeretek, semmi mást. De eddig ez nem ment soha, talán nem kéne ilyennek lennem.. most már belátom a hibáim, persze nem lehetek én se tökéletes és aki ismer tudja hogy mennyire nem vagyok megelégedve magammal. Lényegtelen.. De most már tudom hogy azt is szem előtt kell tartanom, hogy NEKEM mi jó, végre nem csak a mások érzéseit nézem egy kapcsolatban. Mindig féltem elmondani a véleményem, mert féltem hogy elveszíthetem azt akit szeretek.. és ez nem csak kapcsolatban, hanem barátságban volt így. De már más vagyok, változtam és igen is ki fogom mondani mindenkinek amit érzek akkor is ha ez valakinek nem tetszik és megkockáztatom, hogy elveszítem azt a valakit. De úgy vagyok vele, ha igazán érdeklem akkor a saját véleményem miatt nem fog elhagyni.
Hát ennyit tudtam írni most..
és ami még fontos: I Love My Friends , I Love My Family (még ha nem is mindig így tűnik) , és szeretnék szerelmes lenni :) De most nem fogok senkit keresni, majd rám talál a szerelem ha úgy hozza a sors, addig is meg vagyok egyedül.
xoxo