Sötétben álltam fájó magányban,
Csalódnom kellett a szebb világban.
Szürke volt minden, nem láttam színeket,
Csak múló szerelmet, összetört szíveket!

Történt egy este, az utamat keresve,
Angyalként jöttél és bánatom feledtem.
Most ébred a hajnal, az élet is zajjal,
Éled az érzés, mint virágok tavasszal.

És most újra kék az ég,
Élvezem, hogy arcom éri el a fény.
A Nap most mosolyog reám,
Felhők fölött ott van a szivárvány.

*.*