2011. június 17., péntek


Egyre hevesebben csókolóztunk, a szájaink követelőzőbbek lettek. Lélegzetünk akadozóvá vált.
Egy pillanatra elvette a száját (szörnyű hiányérzetem támadt) és a szemembe nézett. Sejtettem, hogy mire gondolt, csakis arra, amire én.
A száját többször is szólásra nyitottam, majd kinyögte:
-Akarod…? - azt hiszem félt a válaszomtól. Egy pillanatra elgondolkodtam…
-Persze… igen, akarom!
A szája újra visszatért az enyémhez (ott volt a legjobb helyen). A kezét bedugta a pólóm alá. Beleborzongtam keze hideg érintésébe. Ügyetlenkedés nélkül kapcsolta ki a melltartómat. Levette rólam a felsőmet is. A földre dobtuk, mint az amerikai filmekben. Hosszú hajam meztelen vállamra hullott. Szeretetteljesen csókoltam meg. Csak addig választottuk el ajkainkat, amíg levettem róla a blúzát.
Kikapcsoltam a nadrág övét, és lehúztam a sliccét. A farmerját könnyű volt lehúzni. Fekete boxer volt rajta. A saját farmeromat magam akartam lehúzni, de megelőzött…
Ott ültünk egymással szemben szinte meztelenül. Majd a rajtunk maradt ruhától is megváltunk…
Finoman hátralökött az ágyon. Alul kerültem.
-Biztos, hogy akarod…? - Nem ő volt bizonytalan, tudtam, hogy semmi olyasmire nem venne rá, amit nem akarok.
-Igen! – Válaszom határozott volt.
Abban a pillanatban leperegtem csukott szemem előtt a kapcsolatunk percei.
Egészen addig úgy éreztem, hogy egy más világban élek, nem ott ahol a többiek, más volt a véleményem, más dolgokat szerettem. Akkor rájöttem, hogy ketten vagyunk a világomban, ő és én.
Emlékszem, amikor megfogta a kezemet.
A képek elillantak és újra kinyitottam a szememet. Őt láttam magam előtt. Mosolygott.
Szerettem. Ő volt a legaranyosabb fiú a világon. Szerettem. És tudtam, hogy ő is.
/ ááá megőrülök:$ /