Nézzük meg magunkat, folyton rohanunk, folyton loholunk, folyton késésben vagyunk. Emberek vagyunk, Ez mégis embertelen. De néha egy picit minden lelassul, és helyére kerülnek a dolgok. Rátalálunk arra, akit a sors rendelt nekünk. És végre tartozunk valakihez. Néha-Néha az univerzum káoszában történik valami váratlan, ami előre visz bennünket. És az az igazság, hogy egyre inkább azt gondolom, egyre inkább azt érzem, hogy nem csak emberek vagyunk, de emberségesek is. <3 /Sejtcserés Támadás film/